Egy tanítvány visszaemlékezése

Drága Tanár Úr!

Ez a szó "Tanár Úr" számomra örökre, megbonthatatlanul összefonódott Önnel. Egy apa nem vigyázza oly féltőn gyermeke lépteit, mint ahogyan Ön támogatott, biztatott, óvott - s ha kellett, szerető szigorral irányított engem.

Belém oltotta az ókor, a mitológia, a történelem, a szakma szeretetét, a kutatás izgalmát.

Megtisztelt azzal, hogy átadta mérhetetlen tudása részeit. Fájó, hogy oly sok minden elmondatlan maradt már.

Lényével, kisugárzásával Ön mutatta meg nekem, hogy a legszebb hivatás tanárnak lenni. Csak remélem, hogy egyszer majd én is olyan TANÁR lehetek, mint Ön volt.

Köszönöm, hogy a mesterem, a mentorom, a második apám volt.

Soha el nem múló szeretettel és hálával gondolok Önre:

Tóth Henriett

 

vissza: Dr. Tóth István emlékére